2011. május 29., vasárnap

Mert kell egy hely!

Elmondok egy igazságot.

Ez is az én Padlásom. El akarom mondani neked azt, hogy Szlovákiában, egy zömmel magyar lakta falu az én hazám. Ez az a hely, ahol jól érzem magam. Tudjátok, Mert kell egy hely, ahol álmodni, reménykedni lehet. Azért mondom el, mert lehet, hogy olyan kifejezéseket fogok használni, visszaemlékezés közben, amit nem mindenki fog érteni. Hiába vagyunk magyarok. Magyarországon szlovákok vagyunk, a saját hazánkban pedig magyarok, és nem tudunk se magyarul, se szlovákul. Ezt szokták mondani. Majd erről is mesélek történeteket, de csak vidámakat, mert csak azok vannak.

Gyere velem Farkasdra!




Vágfarkasd (szlovákul Vlčany korábban Forcas, Vlkad, ill. szlovákul Vlkad nad Váhom): község Szlovákiában a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.
Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Leírásai monográfiákban

A mátyusföldi község a Kisalföldön, a Vág folyó alsó folyásának jobb partján, Vágsellyétől 15 km-re délkeletre fekszik.

Vályi András 1796-ból származó írása szerint: „Elegyes magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vág vize mellett, Negyednek szomszédságában, Selyétöl egy mértföldnyire. Tűzre fája, és legelője is elég, gyümöltsös kertyei, és mindenféle zőldségei, káposztája nevezetes, zőldséggel, ’s borokkal való kereskedésre jó módgya, Vág vizén malma helyben, földgye, réttye első osztálybéli, szőlei nintsenek, de mivel gyakorta járja határját Vág vize, ’s a’ töltéseknek megtartása nagy fáradságjokban van, földgyei négy marhával miveltetnek, a’ második Osztályba tétettetett.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország Geographiai Szótára szerint: „Farkasd, m. mváros, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Érsek-Ujvártól 2, Nyitrától 5 mföldnyire. Számlál 1043 kath., 26 evang., 1971 reform., két óhitü vagyonos lakosokat. Van ekklézsia; urasági ház és kert; vendégfogadó, s több urasági és privát csinos épületek; rév a Vághon. Határa nagy és igen termékeny; lakosi sok buzát, zabot, árpát, kukoriczát, kölest termesztenek; káposztájokkal (melly igen híres) továbbá hagymával, répával s más kerti zöldségekkel nagy kereskedést űznek. Szarvas-marhát, valamint lovat sokat tartanak; az urasági nemesitett spanyol birka-nyáj nézésre méltó. F. u. gr. Károlyi Lajos.”[

Mezőgazdaság
A zöldségnövények közül elsősorban vöröshagymát, káposztát, burgonyát, sárgarépát termesztettek. A környékbeliek ezért hajmásoknak is nevezik őket. A helyi nyelvjárásban a vöröshagyma megfelelője a hajma, a petrezselyemé gyükér, a sárgarépáé ződsíg, a zöldborsóé csicsiri, a bab megfelelője pedig a borsó. A rétek, legelők területe az 1930-as évekre már jelentős mértékben megcsappant, azokat a megelőző évtizedekben fokozatosan szántókká törték fel. Ezek egy részén, a Palántásnak nevezett parcellán főként káposztapalántát termesztettek. A melegágyi palántanevelés és az ezzel összefüggő gyöpvágás az 1930-as években kezdett elterjedni. A zöldségféléket télire vermekben tárolták. A dinnyefélék közül az 1940-es évekig főként sárgadinnyét termesztettek. Szőlőtermesztés csak jelentéktelen mértékben folyt, egyéb gyümölcsfélék termesztése szintén csekély mértékben. A Vág egykori árterületén fekvő Szilvások az ott nagyobb számban levő szilvafáiról kapta nevét, ahol telkenként általában 10-15 gyümölcsfa volt.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható.

FARKASD - komp

A farkasdi rév sok évszázados múltra tekint vissza. A Vág folyón való átkelést jelenleg is egy motor nélküli, személygépkocsik szállítására is alkalmas komp teszi lehetővé, mely menetrend nélkül, ingyenesen közlekedik. 2004. január 7-én a zajló jég megrongálta a kompot és a kompkötelet tartó, parton álló kötélárbócot. Javításukat és felújításukat 2004-ben végezték. A folyón közlekedő szállítóhajók miatt a korábban 5 m magas kötélárbóc magasságát 18 m-re növelték. A felújított kompot 2005. január 14-én adták át.

Bemutatok Neked egy rövidfilmet. Fogadd szeretettel!


Tetszik